Az országban a mezőgazdasági földterületek 90 százaléka nagy termelők kezében van, olyanokéban, akik akár tízezer hektárnál is nagyobb területet dolgoznak meg. A kistermelők és családi gazdaságok ilyen körülmények között rövid időn belül el fognak tűnni.
„Pontosítani kell a jelenlegi földtörvény előírásain úgy, hogy a romániai gazdaságok átlagos méretét meghatározza, valamint felső határt szabjon a maximálisa birtokolt földterületeknek. Az RMDSZ azt javasolja, hogy maximálisan birtokolható terület ne haladja meg a 750 hektárt, továbbá szigorítanánk a jogi és a külföldi személyek földvásárlási jogának a feltételrendszerén is” – mondja Magyar Lóránd, a Képviselőház Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a tagja.
A parlamenti képviselő álláspontja szerint a kicsi és családi gazdaságok megélhetést biztosítanak egy-egy családnak, és biztosítják a megélhetést a vidéki településeken is. Amennyiben nem sikerül kidolgozni egy támogatási rendszert számukra, a kisebb farmok el fognak tűnni, a vidéken élők, akik eddig mezőgazdasággal foglalkoztak, inkább városon keresnek majd megélhetést, ezzel pedig elnéptelenednek a falvak.
Amennyiben nem lesz változás, csak a sok ezer hektáros nagy farmok maradnak életben, amelyek 15-20 személyt foglalkoztatnak. Viszont eltűnnek a kis gazdaságok, amelyek egyenként 4-6 személynek biztosítanak megélhetést.
„Az Országos Vidékfejlesztési Terv 2021-2027-es időszakában egy külön finanszírozási vonal létrehozását szorgalmazzuk a kis- és családi vállalkozások támogatására. Az elmúlt támogatási ciklusban (2014-2020) az állam ebből a nagy mezőgazdasági vállalkozásokat részesítette előnyben. A kis- és családi vállalkozások csak elméletileg részesülhettek ebből a támogatásból, a gyakorlatban minimális eséllyel indultak, mert a képtelen voltak felvenni a harcot a nagy vállalkozásokkal szemben, akik már kiépített infrastruktúrával rendelkeztek” – fűzi hozzá Magyar Lóránd.